<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss xmlns:iweb="http://www.apple.com/iweb" version="2.0">
  <channel>
    <title>látnivalók az országban</title>
    <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Latnivalok.html</link>
    <description>Bár Kuwait pici és sokak szerint poron, “szürke” épületeken és néhány pálmafán kívül semmi nem található itt, de a szorgalmasan kereső sok érdekes és szép helyet találhat. &lt;br/&gt;Az alábbiakban találsz néhányat közülük. (Írj ha van ötleted, mivel bővíthetnénk még a listát!)</description>
    <generator>iWeb 3.0.4</generator>
    <image>
      <url>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Latnivalok_files/DSC05101.jpg</url>
      <title>látnivalók az országban</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Latnivalok.html</link>
    </image>
    <item>
      <title>teveverseny</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/7/20_teveverseny.html</link>
      <guid isPermaLink="false">06870300-e729-4489-9fe3-6bbcf483b250</guid>
      <pubDate>Sun, 20 Jul 2014 20:35:31 +0300</pubDate>
      <description>&lt;a href=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/7/20_teveverseny_files/P1030578.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Media/object003_2.jpg&quot; style=&quot;float:left; padding-right:10px; padding-bottom:10px; width:250px; height:188px;&quot;/&gt;&lt;/a&gt;Egy télies szombat délután kiválóan alkalmas egy kiadósabb kirándulásra, s ha már nincs kedvünk tengerpartra menni, láttuk már az összes múzeumot és a szemetes sivatagot is, akkor itt az idő, hogy egy eldugottabb látványosság felé vegyük utunkat, s megnézzünk egy teveversenyt.  &lt;br/&gt;Induljunk el a 604-es úton dél felé, s miután áthaladtunk mind a hatos és a hetes körgyűrűn, folytassuk utunkat, először elhagyva a nagybani zöldségpiact a jobbunkon, majd a teveneveldés részleget a bal oldalon, s kb. a harmadik körforgalomban, amikor jobbunkon már egy lezárt katonai területet látunk (azaz bőven zöldell a fű), forduljunk balra, majd az út végén jobbra.  Így elérkezünk a teveversenypályához.  &lt;br/&gt;A versenyek befutóját közvetlenül a pálya mellettről figyelhetjük, de akár az épületből is lehetőségünk van erre (ahol ráadásul tévén követik a verseny többi szakaszát is).  &lt;br/&gt;Ha terepjáróval jöttünk, lehetőségünk van elejétől a végéig követni a verseny, hasonlóan a megrögzött szurkolókhoz és a tevetulajdonosokhoz.  Mivel a verseny hossza és így az indítás helyszíne a tevék életkorától függ, legegyszerűbben úgy találunk el a kezdőpontra, ha követjük a helyieket.  &lt;br/&gt;Itt az aznap versenyző összes teve békésen pihenve várja, hogy sorra kerüljön.  Ha úgy tartja kedvünk, besétálhatunk közéjük, akár meg is simogathatjuk őket, csak a hátuk mögé ne álljunk!&lt;br/&gt;Érdemes kocsival végigkövetni egy-két futamot a pálya mentén s közben megkeresni az élő közvetítést adó rádióadót :)&lt;br/&gt;---&lt;br/&gt;Hazafelé menet hajtsunk be a a teveneveldés városrészbe.  Itt közelről megismerkedhetünk a leendő kolbásztöltelékekkel, akik között rendszeresen akadnak kíváncsi és érdeklődő példányok is.  Ha szerencsénk van, akár teveaukciót is elcsíphetünk, s tevetejet is kóstolhatunk, már ha elég bátrak vagyunk a frissen fejt tejhez.  </description>
      <enclosure url="http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/7/20_teveverseny_files/P1030578.jpg" length="138334" type="image/jpeg"/>
    </item>
    <item>
      <title>nagymecset</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/7/20_nagymecset.html</link>
      <guid isPermaLink="false">1504d988-b19c-4820-8579-c1ac4eda60d0</guid>
      <pubDate>Sun, 20 Jul 2014 20:34:23 +0300</pubDate>
      <description>&lt;a href=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/7/20_nagymecset_files/PICT0160.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Media/object002_2.jpg&quot; style=&quot;float:left; padding-right:10px; padding-bottom:10px; width:250px; height:188px;&quot;/&gt;&lt;/a&gt;A Sief Palace-szal szemközt található nagymecset a legnagyobb mecset Kuvaitban: összterülete eléri 45 000 nm2.  Az imaterem 10 000 férfi befogadására alkalmas, az emeleti női terem pedig 950 hívőt tud befogadni.  A főépület kupolája 43 méter magas és 26 méter átmérőjű, belső felületét Allah 99 neve díszíti.  &lt;br/&gt;A nagymecsetet 1979-ben kezdték el építeni Baba Jaber ötlete alapján, s 1986-ra fejezték be.  2012-ben kezdték el felújítani és nemrégiben fejezték be, így azoknak is érdemes ellátogani ide, akik korábban már jártak a mecsetben.  &lt;br/&gt;</description>
      <enclosure url="http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/7/20_nagymecset_files/PICT0160.jpg" length="248943" type="image/jpeg"/>
    </item>
    <item>
      <title>arab fund</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/7/20_arab_fund.html</link>
      <guid isPermaLink="false">1dd2dfed-c9a2-48d4-a60a-9798737dac75</guid>
      <pubDate>Sun, 20 Jul 2014 20:31:11 +0300</pubDate>
      <description>&lt;a href=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/7/20_arab_fund_files/DSC08145.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Media/object001_2.jpg&quot; style=&quot;float:left; padding-right:10px; padding-bottom:10px; width:250px; height:188px;&quot;/&gt;&lt;/a&gt;Az Arab Organizations Headquarters (közkeletű nevén az Arab Fund) 1994-ben elkészült irodaépülete négy nemzetközi arab szervezet központjának ad helyet.  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;A modern építészeti technikák elegyednek a hagyományos arab művészettel és kézművességgel így mutatva be az arab világ kulturális örökségének néhány részletét.  Az épület termei nemcsak az egyes történelmi korok építészetének állítanak emléket, hanem általuk az arab filozófiáról és a muszlim vallásról is többet tudhatunk meg úgy, hogy közben Marokkótól Szíriáig “utazunk”.   &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;A részletgazdagság szédítő! Az intarziás bútorok, a fal- és mennyezetfaragások, a kalligráfiák, modern festmények, a lámpák, de még a növényeknél alkalmazott megoldások is bámulatosak.  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Elmondható, hogy ennek az épületnek a kialakításakor nem sajnálták a pénzt és az időt, hogy megfelelő anyagokat, mestereket találjanak.  A végeredményt tényleg mindenkinek érdemes egyszer megnézni!&lt;br/&gt;</description>
      <enclosure url="http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/7/20_arab_fund_files/DSC08145.jpg" length="216051" type="image/jpeg"/>
    </item>
    <item>
      <title>al-hasheimi</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2014/1/31_Al-Hasheimi.html</link>
      <guid isPermaLink="false">ba68d71a-2b58-4951-a7b7-1e9d83a8c708</guid>
      <pubDate>Fri, 31 Jan 2014 13:05:25 +0300</pubDate>
      <description>Az Al-Hashemi-II világ legnagyobb fából készült hajója.  &lt;br/&gt;Hossza 83 méter, magassága 18,5 méter, főárboca 5 métert mered az ég felé.  A tömege?  Csöppnyi 2500 tonna.        &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Ennek a baghla típusú hajónak az ötlete 1985-ben kezdett papíron is kirajzolódni, az előkészítő munkálatokat követően 1997-ben kezdték meg az építését.  A többi baghlától eltérően, amelyeket teherszállításra használtak, s ezért csak egy fedélzettel rendelkeztek, ennek a hajónak az alsó-, hátsó- és főfedélzete is van, hogy reprezentatív funkcióját minél jobban betölthesse. &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Gyönyörű faberakások, apró, arannyal futtatott minták díszítik a termeket (fedélzeteket).  A legnagyobbat főként bálteremként használják, alkalmanként koncerteket, konferenciákat tartanak.  &lt;br/&gt;Az Al-Hashemitől a szárazföld felé találjuk tervezője egy korábbi munkáját, a Mohammedi-II, a hajó alatt pedig egy kicsi, de annál érdekesebb hajózási múzeumot tekinthetünk meg, ahol nemcsak különböző térségbeli vízi járművekkel ismerkedhetünk meg, de az Al-Hashemi-II építésnek folyamatát is megtekinthetjük fotókon.  &lt;br/&gt; </description>
    </item>
    <item>
      <title>tengerészeti múzeum</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2012/4/22_Tengereszeti_Muzeum.html</link>
      <guid isPermaLink="false">1c4428e3-9682-411d-ba2d-9797b47e877d</guid>
      <pubDate>Sun, 22 Apr 2012 09:35:19 +0300</pubDate>
      <description>&lt;a href=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2012/4/22_Tengereszeti_Muzeum_files/DSC01504_1.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Media/object001_1.jpg&quot; style=&quot;float:left; padding-right:10px; padding-bottom:10px; width:251px; height:188px;&quot;/&gt;&lt;/a&gt;Kuvait első, 1930 körül épült fiúiskoláját 2005-ben kezdték el átalakítani Tengerészeti Múzeummá, a megnyitására végül 2010 elején került sor.&lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Míg néhány évszázaddal ezelőtt a mai Kuvait tengerpartján élő közösség csak néhány halászból és gyöngyhalászból állt, az 1700-as években már egy kis virágzó kikötővárost figyelhettünk volna meg, ahonnan nem csak az Arab-öböl környező vidékeire indulnak hajók, hanem olyan távoli tájakra is, mint India vagy éppen Zanzibár.  Mindez a huszadik század közepéig, a könnyű gazdagságot adó olaj felfedezéséig tartott, ami feleslegessé tette az ilyen nehéz foglalkozások nagy részét.&lt;br/&gt;&lt;br/&gt;A múzeumban megismerkedhetünk a különböző hajófajtákkal és rendeltetésükkel, az építésükhöz használt eszközökkel.  Követhetjük a hajók útját, amint édesvízért mennek a Shatt El-Arab-hoz vagy távoli vidékekre indulnak, láthatjuk, milyen műszereket használtak, milyen volt a hajósélet.  Sokat tudhatunk meg a gyöngyhalászatról: milyen hajót használtak, hogy jutottak le a tenger mélyére, mik voltak az eszközeik, és aztán hogy dolgozták fel, válogatták szét, milyen áron adták a gyöngyöket tovább a kereskedők. &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;</description>
      <enclosure url="http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2012/4/22_Tengereszeti_Muzeum_files/DSC01504_1.jpg" length="67999" type="image/jpeg"/>
    </item>
    <item>
      <title>nemzeti múzeum</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2012/3/31_Nemzeti_Muzeum.html</link>
      <guid isPermaLink="false">c08e0b32-0747-4dff-a917-f87344eef5d1</guid>
      <pubDate>Sat, 31 Mar 2012 22:39:40 +0300</pubDate>
      <description>&lt;a href=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2012/3/31_Nemzeti_Muzeum_files/nat03-450x300.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Media/object005_1.jpg&quot; style=&quot;float:left; padding-right:10px; padding-bottom:10px; width:251px; height:188px;&quot;/&gt;&lt;/a&gt;A Nemzeti Múzeum először 1957. év végén nyílt meg, mai helyére 1983-ban került.  Célja, hogy bemutassa a kuvaiti életmód különböző aspektusait, megismertesse a kuvaiti szokásokat és tradíciókat, elénk tárja a régi kuvaiti életet és történelmet.  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;A Nemzeti Múzeum része a Sadu ház, a Planetárium, egy állandó történeti és egy állandó néprajzi kiállítás, valamint kertjébne egy dhow is meglátogatható.  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;A Popular Traditional Museum (“néprajzi kiállítás”) a régi kuvaitiak mindennapi életét mutatja be: egyszerre igyekszik megismertetni a beduinok, a városi lakosok és a tengerészek életmódjával, természetesen nem megfeledkezve a találkozási pontokról.  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Így haladunk keresztül a piacon, a lakónegyeden és a házak különböző funkciójú részein, a kikötőn és hajóépítő műhelyen, kávéházat, iskolát és még jópár dolgot is utunkba ejtve.  </description>
      <enclosure url="http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2012/3/31_Nemzeti_Muzeum_files/nat03-450x300.jpg" length="47320" type="image/jpeg"/>
    </item>
    <item>
      <title>sadu ház</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2012/3/31_Sadu_haz.html</link>
      <guid isPermaLink="false">2b50f3ed-1d57-4cdf-95f8-64a468325f96</guid>
      <pubDate>Sat, 31 Mar 2012 22:37:17 +0300</pubDate>
      <description>&lt;a href=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2012/3/31_Sadu_haz_files/DSC01431.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Media/object002_1.jpg&quot; style=&quot;float:left; padding-right:10px; padding-bottom:10px; width:172px; height:225px;&quot;/&gt;&lt;/a&gt;Az intézmény története 1978-ra nyúlik vissza, amikor néhány kuvaiti  magánember létrehozta a Sadu Projectet, hogy megőrizzék a beduin kézműves hagyományokat, dokumentálják és bemutassák a gazdag és változatos szövési kultúrát.  &lt;br/&gt;A gyapjúszövés tradíciója több ezer évre nyúlik vissza Kuwaitban.  Sadu-nak nevezik azt a hagyományos módszert, amelynek során a megfont, megfestett gyapjúból (általában) geometrikus mintákkal díszített használati tárgyakat készítenek.    &lt;br/&gt;Két fő irányvonala volt a szövésnek: a sivatagi, nők által végzett, háztartási használatra készült, valamint a városi, férfiak által gyártott ruházati termékek készítés.  &lt;br/&gt;A múzeumban elejétől végéig követhetjük végig a szövés történetét: a nyers gyapjútól jutunk el a kész termékekig, közben megtekinthetjük az eszközöket, színező- és adalékanyagokat is.  &lt;br/&gt;A Sadu házban a múzeumon kívül könyvtárat, kézműves termékeket árusító boltot és néhány - időszaki kiállításoknak helyet adó - kiállítótermet is találunk.  Sőt, amennyiben kedvet kaptunk hozzá, jelentkezhetünk tanfolyamra is, melynek során az idősebb generáció tagjaitól sajátíthatjuk el ezt a művészetet a szövőműhelyben. &lt;br/&gt;</description>
      <enclosure url="http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2012/3/31_Sadu_haz_files/DSC01431.jpg" length="92139" type="image/jpeg"/>
    </item>
    <item>
      <title>souq sharq</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2011/4/21_souq_sharq.html</link>
      <guid isPermaLink="false">0b823dc9-fa61-4be1-86ec-a06bac455422</guid>
      <pubDate>Thu, 21 Apr 2011 01:11:25 +0300</pubDate>
      <description>&lt;a href=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2011/4/21_souq_sharq_files/DSC08033.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Media/object003_1.jpg&quot; style=&quot;float:left; padding-right:10px; padding-bottom:10px; width:251px; height:188px;&quot;/&gt;&lt;/a&gt;A Souq Sharq 1998-ban nyitotta meg kapuit egy mesterséges félszigeten.  Eredetileg hagyományos piacot akartak létrehozni ezen a helyen, de végül bevásárlóközpont lett belőle.  &lt;br/&gt;Az üzletekről most ne essen szó, inkább vegyük számba a többi érdekességet:  az épület és a város közötti öbölben jachtkikötőt hoztak létre, míg a túloldal a pecások kedvence, de ha kisétálunk a stég végéig, szép képeket készíthetünk a városról.  Magában a bevásárlóközpontban egy hatalmas vízórát fedezhetünk fel.  &lt;br/&gt;Külön épületben kapott helyet a halpiac és hozzá kapcsolódva egy kisebb zöldségpiac.  Ide a tengeri herkentyűk megismerése (majd otthoni kóstolás) miatt érdemes ellátogatni.  A piac mellett a hagyományos halászhajók kikötőjét is megnézhetjük, csak fogjunk ki megfelelő széljárást.  </description>
      <enclosure url="http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2011/4/21_souq_sharq_files/DSC08033.jpg" length="95371" type="image/jpeg"/>
    </item>
    <item>
      <title>tareq rajab múzeum</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2011/4/21_tareq_rajab_muzeum.html</link>
      <guid isPermaLink="false">0eb93280-b858-4fd4-b505-a55a9f928b7b</guid>
      <pubDate>Thu, 21 Apr 2011 01:07:33 +0300</pubDate>
      <description>&lt;a href=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2011/4/21_tareq_rajab_muzeum_files/DSC08034.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Media/object023_1.jpg&quot; style=&quot;float:left; padding-right:10px; padding-bottom:10px; width:251px; height:188px;&quot;/&gt;&lt;/a&gt;A múzeum az elmúlt ötven év során összegyűjtött kb. harmincezer darabos gyűjtemény nagyjából harmadát mutatja be.  A tárgyakat Tareq Rajab és felesége gyűjtötték össze a muszlim világ legkülönfélébb és legtávolabbi tájairól.  Mindenfélét gyűjtöttek, amit kiállításra érdemesnek találta, míg végül 1980-ban megnyitották a múzeumot.  &lt;br/&gt;A múzeum két részre osztható, a házastársak érdeklődésének megfelelően: az egyik részében a kalligráfiák, kéziratok, üveg- és fémtárgyak és kerámiák (köztük Géza bácsi ásatásainak sok lelete), míg a másik részben a néprajzi anyag található, így például különféle muszlim népviseletek, ékszerek, hangszerek.  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Cím: Jabriya, Block 12 &lt;br/&gt;Nyitvatartás:    szombattól csütörtökig 9-12 és 16-19,                          péntek 9-12&lt;br/&gt;Belépődíj: 2 KD, kivéve magyarok, diákok és kisgyerekek&lt;br/&gt;Honlap: &lt;a href=&quot;http://www.trmkt.com/&quot;&gt;www.trmkt.com&lt;/a&gt;&lt;br/&gt;</description>
      <enclosure url="http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2011/4/21_tareq_rajab_muzeum_files/DSC08034.jpg" length="134251" type="image/jpeg"/>
    </item>
    <item>
      <title>the scientific center</title>
      <link>http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2011/4/20_the_scientific_center.html</link>
      <guid isPermaLink="false">09451bb1-7f05-4f44-b8f6-c905d4cbc683</guid>
      <pubDate>Wed, 20 Apr 2011 09:42:22 +0300</pubDate>
      <description>&lt;a href=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2011/4/20_the_scientific_center_files/P1010887.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Media/object022_1.jpg&quot; style=&quot;float:left; padding-right:10px; padding-bottom:10px; width:251px; height:188px;&quot;/&gt;&lt;/a&gt;A központ 80 ezer nm-en terül el, amelynek egy része a tengertől elhódított terület.  Az épület sok apró részlete: az árnyékolók, a belső tér díszítései a kulturális hagyományokra reflektálnak (pl. a sadu-csempézés).  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Az Akvárium&lt;br/&gt;A gyereknek-felnőttnek egyaránt izgalmas és soha meg nem unható túra három különböző környezetet mutat be: a sivatag, a partvidék és a tenger világát.  Megismerkedünk az egyes élőhelyek növény- és állatvilágával, így például sivatagi rókákat, baglyokat, számtalan hüllőt láthatunk az első szekcióban, amelyet a szárazföld és a víz találkozásából létrejövő életgazdag parti térség terme követ friss lakóival, a pingvinekkel, mígnem eljutunk a hatalmas medencékig.  A legnagyobban, mely 1,5 millió liter vízzel tölthető csak fel, cápák, ráják, teknősök és számtalan halfaj él a legszerényebb külsejűtől a vidám csíkos kedvencekig.  &lt;br/&gt;A bemutatótermekben számtalan interaktív képernyőről szerezhetünk be információkat az egyes fajokról, élőhelyekről, de a gyerekekre is gondoltak: játékos feladatokon keresztül hozzák még közelebb számukra a természet csodálatos világát.  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Discovery Place&lt;br/&gt;A helyi “Csodák Palotája”, ahol interaktív játékok és foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a gyerekek a tudomány különböző ágaival tematikus kiállításokon keresztül, melyek hat havonta cserélődnék, és átadják helyüket az újabb érdekességeknek.   &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;IMAX&lt;br/&gt;Kuwait első 3D-s IMAX mozija a Scientific Centerben kapott helyet.  Az itt található vászon 15 méter magas és 20 méter széles - ezen különféle ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket nézhetünk, akár 250-ed magunkkal.  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;A kikötő&lt;br/&gt;A Scientific Center tenger felőli oldalán egy kisebb dokk található, ahol a látogató a hagyományos kuwaiti hajótípusokat ismerheti meg közelebbről.   A legnagyobb vízijármű a Fateh al-Khair, egy dhow, melyet 1938-ban építettek és eredetileg kereskedelmi hajóként szolgált India és Kuwait között.  A másik véglet egy egyszerű, pálmalevelekből készült, nem épp vízhatlan csónak, melyet halászatra használtak.  Több gyöngyhalászhajó is áll a kikötőben, hogy megismerhessük a különböző típusaikat, bár ezek kifejezetten egy kulturális örökség megőrzéséért küzdő alapítvány kérésére épültek, ugyanis egyetlen ilyen eredeti hajó sem maradt meg.     &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Sétány&lt;br/&gt;Nem a minikikötő képezi az egyetlen épületen kívüli látnivalót a Scientific Centernél: a parkolót körülölelő park tenger felőli oldalán fut az ország első kiépített tengerparti sétánya.  Szerencsénkre a sétaút ihletet adott mások számára is, így ma már ez az 1,2 km-es szakasz a part menti utak apró töredékét képezi csak.  Jellegzetesek a vitorlákat idéző árnyékolókkal ellátott pihenői és megvilágított pálmasorai.  &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;Cím: Salmiya, Gulf Street&lt;br/&gt;Nyitvatartás:    szombat-szerda 9 - 21.30,                            csütörtök 9 - 22,                            péntek 14 - 22&lt;br/&gt;Jegyárak (felnőtt/gyermek):    akvárium (3 / 2 KD),                                                       discovery place (2 / 1,5 KD),                                                       IMAX (3 / 2 KD),  több hely együttes látogatása esetén természetesen kapunk kedvezményt, ráadásul akár éves jegyet is válthatunk&lt;br/&gt;További információk (pl. aktuális moziműsor, cápaetetési időpontok, merülési lehetőségek): &lt;a href=&quot;http://www.tsck.org.kw/&quot;&gt;www.tsck.org.kw&lt;/a&gt;</description>
      <enclosure url="http://kuwaiti-magyarok.hu/kuwaiti_magyarok/Latnivalok/Entries/2011/4/20_the_scientific_center_files/P1010887.jpg" length="182395" type="image/jpeg"/>
    </item>
  </channel>
</rss>
